Kulturális-közéleti havilap, negyvenegyedik évfolyam
Kedves Olvasóink!

Már kapható!

Kedves Olvasóink!

Megjelent a 2015/6. szám. Mostantól ismét csak pár hetes késéssel kerülnek majd fel a netre a friss számok. A kimaradt hónapok anyagának pótlása napokon belül meg fog történni.

[tovább...]

Bemutatkozás

Magunkról

Tanulmány, esszé, dokumentum, szociográfia, riport, kerekasztal-beszélgetés, képzőművészet, vers, próza, ifjú és befutott szerzőktől. Hónaplók, egyéni hangú határon túli és honi történetekkel. „ról-,ről” benne kritikák irodalomról, színházról, képzőművészetről, filmről, zenéről, történelmi-politikai művekről, építészetről, televízióról. Képeslap melléklet, szórakoztató sajtóhibák – ez mind a MOZGÓ VILÁG. Jó böngészést! Előfizetés ITT a teljes, aktuális nyomtatott változatra! Csak 9000  HUF
[continue reading…]

[tovább...]
Előfizetés

Támogasson bennünket!

Előfizetés

A lap ára 900 forint, az évi előfizetés 9000 forint. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága 1008 Budapest, Orczy tér 1. Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, E-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu faxon: 303-3440. További információ: 06-80-444-444; Külföldön terjeszti a Batthyany Kultur-Press Kft. (H–1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Tel.: 201-8891) Előfizetési díj 1 évre 9000 Ft. Indexszám: 25604.
[continue reading…]

[tovább...]

2015/8

Dokumentum

Vi­tá­nyi Iván 90 Vi­tá­nyi Iván 90
Heller Ág­nes: Kü­szöb­em­ber

Hány kö­zé­le­tet meg­járt em­ber van a vi­lá­gon, aki ki­lenc­ven­éves ko­rá­ban el tud­ja mon­da­ni ma­gá­ról, hogy be­csü­let­tel, tisz­tes­ség­gel élt vé­gig egy éle­tet, hogy nagy hi­bá­kat nem kö­ve­tett el, a ki­seb­be­ket jó­vá­tet­te, hogy nem nyo­mott víz alá sen­kit, de se­gí­tett ott, ahol er­re mód­ja …

[tovább...]


Interjú

Vicsek Ferenc: „A bűnpártolás nem évül el” – Gőgös Zoltánnal beszélget Vicsek Ferenc

– Majd be­szé­lünk a szo­ci­a­lis­ta párt kü­lö­nös hely­ze­té­rõl is, de elõbb fel­ten­nék né­hány egé­szen sze­mé­lyes kér­dést. Ha be­le­néz a vis­­sza­pil­lan­tó tü­kör­be, ak­kor mit lát a tá­vo­li múlt­ban? Hon­nan in­dult?

– Azt a há­rom­száz­nyolc­van­hat la­ko­sú fa­lut lá­tom, ahol még a hat­va­nas évek vé­gén is meg­osz­tott osz­tá­lyok …

[tovább...]


Reflex

Lővei Pál: Budai vár kék ködben

A vár­pa­lo­tá­val és a Várnegyeddel kap­cso­la­tos ügyek már az ez­red­for­du­ló tá­ján na­pi­ren­den vol­tak. A Kul­tu­rá­lis Örök­ség­vé­del­mi Hi­va­tal­ban ko­moly vizs­gá­la­tok foly­tak pél­dá­ul a te­lek­vi­szo­nyok­kal kap­cso­lat­ban, hi­szen nagy volt az igény a la­kás- és épü­let­pri­va­ti­zá­ci­ó­ra, ugyan­ak­kor az érin­tet­tek vi­lá­gos­sá tet­ték, hogy a nagy ér­té­kû in­gat­la­nok mel­lé sem …

[tovább...]


Reflex

Karsai László: Napló és levelezõlapok az elsõ világháborúból

Ér­té­kes és szép könyv je­lent meg A bar­na tás­ka cím­mel nem­ré­gi­ben Bu­da­pes­ten a Noran Libro gon­do­zá­sá­ban. Két ér­tel­mi­sé­gi, Kornis An­na és Ta­kács Fe­renc ke­mény, gon­dos és na­gyon szín­vo­na­las mun­­ká­val saj­tó alá ren­dez­te Kor­nis Je­nõ (1883–1944) köz­ka­to­na (majd õr­ve­ze­tõ) el­sõ vi­lág­há­bo­rú alatt írott nap­ló­ját, és

[tovább...]


Reflex

Domány András: „Orbánnal semmi se könnyû”

„Bár­ki Ma­gyar­or­szág­ra jött, rend­sze­re­sen meg­je­gyez­te: min­den ide­gen­ve­ze­tõ, ta­xis, pin­cér, bár­mi­xer és egyéb al­kal­mi is­me­rõs el­me­sél­te ne­ki, mi­cso­da tra­gé­dia volt Tri­a­non, amely meg­fosz­tot­ta az or­szá­got te­rü­le­te két­har­ma­dá­tól. – Hát nem ször­nyû? – kér­dez­ték a lá­to­ga­tók. – Sze­gény ma­gya­rok!”

2010 ja­nu­ár, Lónya, kis fa­lu az uk­rán ha­tár­nál. …

[tovább...]


Reflex

Rónay László: Jó volt vele lenni

Mi­köz­ben Ko­vács Pé­ter em­lé­ke­zõ­köny­vét (Pi­linsz­ky kö­ze­lé­ben; Vi­gi­lia ki­adá­sa) ol­vas­tam, az a szent­írá­si je­le­net me­rült fel em­lé­ke­ze­tem­bõl, ame­lyet Má­té evan­gé­lis­ta így írt le: „Hat nap múl­va Jé­zus ma­ga mel­lé vet­te Pé­tert, Ja­ka­bot és test­vér­ét, Já­nost, és egye­dül õket vit­te fel egy ma­gas hegy­re… Egy­szer­re csak meg­je­lent

[tovább...]


Reflex

Dessewffy Tibor: A csélcsap kõszikla bizonyossága

Az ar­ro­gáns dán fi­zi­kus­zse­ni, Per Bak önszervezõdõkritikusság-fogalma az egyik leg­ér­de­ke­sebb gon­do­lat, ami­be nap mint nap be­le­üt­kö­zünk – anél­kül, hogy tud­nánk ró­la. Ami­kor a Mi­ért ép­pen én? Mi­ért pont ve­lem? vagy pon­to­sab­ban a Mi­ért pont most? kér­dé­sé­vel ta­lál­ko­zunk, az önszervezedõ kri­ti­kus­ság prob­lé­má­ját mor­zsol­gat­juk. És éle­tünk

[tovább...]


Reflex

Rainer M. János: Földi harmónia

Ami­kor 2013-ban meg­je­lent Ken­de Pé­ter élet­mû­so­ro­za­tá­nak el­sõ kö­te­te, a szer­zõ a négy kö­tet­re ter­ve­zett ös­­sze­ál­lí­tást elõ­sza­vá­ban „pre-posz­tumusz” élet­mû­so­ro­zat­nak” ne­vez­te, utal­va ön­ma­ga ál­tal „ma­tu­zsá­le­mi­nek” ne­ve­zett élet­kor­ára. „Nem le­he­tek bi­zo­nyos ab­ban, hogy meg­érem a so­ro­zat ki­adá­sá­nak […] a vé­gét” – ír­ta ak­kor; nos, nem­csak

[tovább...]


Interjú

Nagy Józsefl: „Nyakunkon Hóman Bálint” – Heisler Andrással beszélget Nagy József

– In­dí­tás­ként iga­zán be­is­mer­het­né, hogy egy vég­te­le­nül te­het­sé­ges Rej­tõ-uno­ka ír­ja a ma­gyar­or­szá­gi zsi­dó szer­ve­ze­tek ki­rály­drá­má­it.

– Egy kol­lé­ga­nõ­je shakes­peare­-i ma­gas­sá­got em­le­ge­tett a mi­nap, az is stim­mel, de Rej­tõ ne­künk két­ség­te­le­nül test­hez­ál­lóbb. A Mazsi­hisz a ma­gyar­or­szá­gi zsi­dó­sá­gon be­lül so­ká­ig mo­no­pol­hely­zet­ben volt, ami­tõl el­ké­nyel­me­se­dett a szer­ve­zet. Az­tán …

[tovább...]


Tanulmány

Kovács M. Mária: Bethlen István és a zsidókérdés Kovács M. Mária: Bethlen István és a zsidókérdés

Beth­len Ist­ván an­ti­sze­mi­tiz­mu­sá­ról kor­tár­sai so­kat vi­tat­koz­tak. A zsi­dó köz­élet­ben akad­tak, akik Beth­len Ist­vánt egy­ál­ta­lán nem tar­tot­ták an­ti­sze­mi­tá­nak. Ész­lel­ték ugyan an­ti­sze­mi­ta ki­je­len­té­se­it, de úgy vél­ték, Beth­len még ak­kor sem akar ár­ta­ni a zsi­dók­nak, ami­kor ki­fe­je­zet­ten an­ti­sze­mi­ta han­gon szó­lal meg. An­ti­sze­mi­tiz­mu­sát tak­ti­kai esz­köz­nek tar­tot­ták, amel­­lyel Beth­­len csu­pán

[tovább...]


Hónapló

Lángh Jú­lia: Megint Af­ri­ka?

Me­leg na­po­kat élünk, 34-35 fok ár­nyék­ban, szel­lõ se moz­dul, a jó pes­ti nép jobb­ra-bal­ra kó­ka­do­zik, én vi­ru­lok. Ne­ked kön­­nyû, mond­ják – né­ha úgy ér­zem, né­mi él­lel –, te hoz­zá­szok­tál Af­ri­ká­hoz…

Ez vicc. Ép­pen húsz éve, hogy egy ni­ge­ri bo­zót­fa­lu­ban töl­töt­tem egy évet, ös­­sze­sen egyet, az­tán …

[tovább...]


Hónapló

Da­los György: Kul­tu­rá­lis és egyéb sé­rel­mek

Ber­lin, 2015. jú­li­us 16.

Az el­múlt hét­vé­gét Er­furt­ban töl­töt­tem, a Szász Mû­vé­sze­ti Aka­dé­mia tag­gyû­lé­sén (mint már ko­ráb­ban el­hen­ceg­tem, az iro­dal­mi szek­ció tit­ká­ra va­gyok). Eze­ket az ös­­sze­jö­ve­te­le­ket min­den év­ben más né­met hely­szí­nen ren­de­zik meg, idén Türingia fõ­vá­ros­ára esett a vá­lasz­tás. A ha­gyo­mány sze­rint ilyen al­kal­mak­kor a …

[tovább...]


Hónapló

Végel Lász­ló: Me­men­tó

A bu­da­pes­ti könyv­hé­ten de­di­kál­tam, és úgy ala­kult, hogy nap mint nap meg­for­dul­tam a bel­vá­ros­ban. Ész­re­vet­tem, hogy itt a kol­du­sok sok­kal ag­res­­szí­veb­bek, mint Új­vi­dé­ken, ahol in­kább kö­nyö­rög­nek, oly­kor ri­mán­kod­nak, Bu­da­pes­ten vi­szont kö­ve­te­lõdz­nek. Ha nem jár­nak si­ker­rel, át­ko­zód­nak, szit­ko­zód­nak. A Fe­ren­ci­ek te­rén pél­dá­ul egy fi­a­tal­as­­szony bög­­rét rá­zo­gat­va …

[tovább...]


Hónapló

Parászka Bo­ró­ka: Drótontúl

Bor­zasz­tó, hogy meg le­het ve­zet­ni min­den­kit a „me­ne­kült­üg­­gyel” – ír­ta jú­ni­us ele­jén egyik ál­lan­dó ma­gyar­or­szá­gi vi­ta­part­ne­rem-be­szél­ge­tõ­tár­sam, és nem ér­tet­te, mi­ért van en­nek a kér­dés­nek ek­ko­ra sú­lya. Mi­ért vi­tat­ko­zunk ró­la, mi­ért fi­gye­lünk rá egy­ál­ta­lán. Idé­zõ­je­let hasz­nált, mint­ha iga­zá­ból nem len­ne szó me­ne­kü­lés­rõl, tá­ma­dás­ról, át­vitt és konk­rét …

[tovább...]


Képzőművészet

Gárdonyi László: Va­rázs­la­tos Bu­da­pest – Ko­vács ’KoPé’ Pé­ter ké­pe­i­rõl Gárdonyi László: Va­rázs­la­tos Bu­da­pest – Ko­vács ’KoPé’ Pé­ter ké­pe­i­rõl

Kön­­nyû len­ne az Alternative Bu­da­pest-ké­pe­ket el­in­téz­ni Lautréamont gróf hí­res mon­dá­sá­val: „Szép, mint egy es­er­nyõ és egy var­ró­gép vé­let­len ta­lál­ko­zá­sa a bonc­asz­ta­lon.” Azt mon­da­nánk te­hát, hogy a szür­re­a­liz­mus ha­gyo­má­nyá­ba tar­toz­nak, sza­bad as­­szo­ci­á­ci­ós tech­ni­ká­val, né­mi ön­iró­ni­á­val mu­tat­ják be Bu­da­pes­tet. Itt van pél­dá­ul a ha­tal­mas pat­kány, ame­lyet mó­kus­ke­rék­be …

[tovább...]


Esszé

Fleck Zoltán: Hogy jövünk ebbõl ki?

Ha az a tör­té­nel­mi­leg in­do­kol­ha­tó fel­té­te­le­zé­sünk, hogy a dik­ta­tú­rák csak ide­ig-órá­ig ké­pe­sek fenn­tar­ta­ni ma­gu­kat, ak­kor ér­de­kes le­het a de­mok­ra­ti­kus át­me­net le­he­tõ­sé­ge­i­nek ke­re­sé­se. E ke­re­sés mint po­li­ti­kai cse­lek­vés szá­nal­mas ál­la­pot­ban van, és egy­elõ­re el­mé­le­ti ref­le­xi­ók­ban sem bõ­vel­ke­dünk. Több a jog­ál­lam fel­szá­mo­lá­sát le­gi­ti­má­ló írás vagy a po­li­ti­kai …

[tovább...]


Tanulmány

Bócz Endre: A „magyar polip” és  a büntetõjogi fogalomrendszer Bócz Endre: A „magyar polip” és a büntetõjogi fogalomrendszer

Az „autokratikus maffiaállam”

A 2012. ja­nu­ár 1. óta hi­va­ta­lo­san Ma­gyar­or­szág ne­vû te­rü­let­nek alig­ha van olyan la­kó­ja, aki még ma sem érez­né, hogy itt va­la­mi na­gyon más lett, mint ko­ráb­ban volt. A mi­nisz­ter­el­nök a 2010. évi vá­lasz­tá­sok elõtt tett ígé­re­te­i­bõl egyet egé­szen biz­to­san nem sze­gett meg:

[tovább...]


Vers

Mezõ Ferenc: Haiku-lekeverőpult

Bartók-zene pornófilm
alatt hangosan
lihegõ perverz idõ

én is meg fogok halni
Magyarországon
besül az örök átok
letörlöm a port
munkálkodom eltûnjön
majd mivé leszek

ezeket gyilkolni meg
a véres kezû
clown magán sírva nevet

a halottak végén én
nem tolakodnék
a summantók is sorra…

[tovább...]


Vers

Nyilas Atilla: Közlekedés

(„Az ékesszólásról” hét tétele)

I.

Csatornaszag a feldúlt városban.
Olyan, mintha háború lenne.
Éppen fegyverszünet.
Béke van,
de nincs fegyverszünet.

II.

Hányszor módosítják még a villamospályákat,
amíg az általánossá váló
és elhatalmasodó energiahiány miatt
végleg be nem szüntetik
az úgynevezett tömegközlekedést?

III.

Melyik busz megy …

[tovább...]


Vers

Kürti László: ragyogó magasán

ragyogó magasán
ott fordult át a szerelmünk, azon az augusztusi
délutánon – és végül valakinek mindig veszítenie
kell –, mikor én gyõztes akartam lenni, veled.
ár, hogy gyõzelmeim belõled vannak kikövezve.
idegek, rángó poklok hajnalai, néha sikerül
beazonosítanom pár összetört fájdalmamat.
ott veszítettem el a …

[tovább...]


Vers

Szöllõsi Mátyás: C. jegyzeteibõl

(1.)

Hosszas bolyongás után megleltük a házat ahonnan
korán számûztek minket Vár bújócskák helyszíne halál
is volt ott valaki hosszú kötélrõl lógott le egykor egy ingben
A sekély posványos vizû tó fodrozódása jelzi
hogy nem az élet feltétele a mozgás s amikor
bújtunk akkor fedtük …

[tovább...]


Próza

Novák Éva: Szülõk és gyerekek

„Le­het-e a szü­le­in­ket em­be­rek­nek te­kin­te­ni? Min­dig ké­tel­ked­tem eb­ben. A szü­lõk elõ­hí­vat­lan ne­ga­tí­vok. Azok kö­zül, akik­kel éle­tünk­ben ta­lál­ko­zunk, a szü­le­in­ket is­mer­jük leg­ros­­szab­bul, és­pe­dig ép­pen ami­att, mert nem mi ta­lál­ko­zunk ve­lük, a kez­de­mé­nye­zést ele­ve az »õsök« ra­gad­ják ma­guk­hoz, õk ta­lál­koz­nak ve­lünk. A köl­dök­zsi­nór el­vá­gat­lan ma­rad,

[tovább...]


Próza

Né­meth Ákos: Pros­ti­tú­ció

1.

egy irodában

I. NÕ Hall­ga­tom.

I. FÉR­FI Nem tu­dok mit mon­da­ni ma­gam­ról, nincs mit mon­da­nom. Kos­suth-dí­jam van, de ez nem olyan fon­tos. Egy­sze­rû tán­cos va­gyok, eny­­nyi az egész. Tán­cos, és ko­re­og­rá­fi­á­kat ké­szí­tek.

I. NÕ És mi­ért je­lent­ke­zett er­re a mun­ká­ra?

I. FÉR­FI Vál­ta­ni aka­rok. …

[tovább...]


Próza

Ma­gyar Lász­ló And­rás: Üdv

Amb­rus hí­võ em­ber volt, rend­sze­re­sen járt mi­sé­re, ál­do­zott, nem lo­pott, nem ölt, nem csi­nált ma­gá­nak fa­ra­gott ké­pet, sõt még a fe­le­ba­rát­ja fe­le­sé­gét sem kí­ván­ta meg, így hát mi­kor el­ütöt­te egy au­tó, ki­hagy­hat­ta a pur­ga­tó­ri­u­mot, és azon­nal a men­­nyek­be ju­tott.

A men­­nyek ka­pu­já­nál meg­le­põ­en so­kan to­long­tak, …

[tovább...]


Próza

Hi­das Ju­dit: Mál­na álom

Szan­di és He­ni vé­gig­ro­hant az is­ko­la­ud­va­ron, mint a macs­kák, fel­mász­tak a ke­rí­tés­re, két lé­pés a kõ­fa­lon, utá­na a rá­csok kö­vet­kez­tek, az egyik láb len­dült, az­tán a má­sik, és már ug­rot­tak is le az ut­ca asz­falt­já­ra, csat­tant a fa­ci­põ tal­pa, meg­rog­­gyant a térd, ahogy föl­det ér­tek, …

[tovább...]


Próza

Erős Fe­renc: Szágundelli újabb cso­dái Erős Fe­renc: Szágundelli újabb cso­dái
Capgras-szindróma

Nagy­anyám fel­köl­tö­zé­sünk után egy szál ma­gá­ra ma­radt a ro­mos, szür­ke fõ­vá­ros­ban. Egész nap ott­hon ül­dö­gélt ve­lem, az evés­za­va­ros, túl­moz­gá­sos kis­fi­ú­val, akit or­vo­si­lag til­tot­tak el az óvo­dá­tól, ne­hogy mump­szot, tüdõgyuszit vagy skar­lá­tot kap­jon, va­la­mint Ilon­ká­val, a bú­kó­ros és cu­kor­ba­jos ház­tar­tá­si al­kal­ma­zot­tal. Sze­ren­csé­re meg­is­mer­ke­dett és ha­mar …

[tovább...]