Tverdota György
József Attila neurotikus spekulációi
Egy rendkívül értékes és érdekes, ez idáig ismeretlen József Attila-szöveget adunk közre az alábbiakban. A Neurótikus spekulációk címet viselő dokumentum József Attila pszichoanalitikus vallomásai közé tartozik. Közzétételének természetes és optimális helye és ideje a Miért fáj ma is. Az ismeretlen József Attila című 1992-es kötetben (Balassi Kiadó - Közgazdasági és Jogi Kiadó) lett volna, de a gépirat létezéséről a kötet szerkesztői, Horváth Iván és Tverdota György még nem tudtak. Az írás, amelynek szerzője teljes bizonyossággal József Attila volt, jelenleg az MTA Könyvtár Kézirattárában, Aczél György kéziratos hagyatékában található, és most került elő (jelzete: Ms 6179 / 9-10. sz.). Közléséhez Aczél György lányai és a hagyatékot kezelő kuratórium hozzájárulásukat adták.
A gépirat egyike azoknak az írásos dokumentumoknak, amelyek nyilvánosságra hozását a szakemberek hoszszú ideig aggályosnak tartották, intim vallomásos jellegük, az olvasók egy részét esetleg megbotránkoztató témájuk és megfogalmazási módjuk, a nyelvi-erkölcsi tabukat áthágó szóhasználatuk miatt. A közzététel melletti érvek viszont arra a tudományos kötelezettségre hivatkoztak, amelynek eleget kell tenni, mivel József Attila gondolkodásának, szellemi tevékenységének mélyebb, pontosabban dokumentálható megismerése alapvető kulturális és szakmai érdek. Az alább olvasható írás - vallomásos természete mellett is - döntő mértékben értekező jellegű, az említett kényesebb vonatkozások az eddigiekben ezen a téren szerzett tudásunkat nem befolyásolják, az olvasói érzékenységet bizonyára kevésbé sértik, mint akár a Rapaport-levelek, akár a Szabad-ötletek jegyzéke. A publikálás szakmai hozadéka viszont jelentékenyen gyarapodhat, ha a költő egy újabb, a vallomás és az értekezés műfajaihoz képest köztes helyzetet elfoglaló szövegét hozzáférhetővé tesszük a szakszerű és felelősségteljes elolvasás számára, ezért a Neurótikus spekulációk közzététele mellett döntöttünk. A szöveget textológiai jegyzetekkel láttuk el. Mivel pszichoanalitikus érdekű írásról van szó, úgy jártunk el, ahogyan a Miért fáj ma is című kötetben megjelent József Attila-írásokat publikáló szakemberek. A legkisebb betűelütést, javítást, betoldást is aggályosan jeleztük, hogy a nyomtatott változat alkalmas legyen mélylélektani elemzésre is.
A gépirat történetéről Aczél György rövid - vélhetőleg diktált - gépiratos feljegyzése tájékoztat: „Gyömrői Edittől, József Attila pszichológusától kaptam a mellékelt, senki által nem ismert József Attila kéziratot, amit elmondása szerint József Attila gépelt és a javításokat is ő maga végezte el. Függelékként az utolsó sorokat Gyömrei Edig [sic!] magyarázatként írta, aki szerint azért nem lehet nyilvánosságra hozni, mert ez azt is jelenti, hogy egy laikusnak milyen ártalmas a fél tudás és félrevezető.
Budapest, 1983. május 16."
A gépirat valóban József Attila jól ismert írógépén készült, amellyel annyi más munkáját leírta. A javítások valóban tőle erednek, kivéve a szöveg egyik mondatának, majd egyik szavának utólagos, tollal történt aláhúzását, amely származhat Gyömrői Edit kezétől is. Célszerű idézni Gyömrői Editnek a szöveg végére tollal írt néhány mondatát, amelyre Aczél György is utalást tett:
„Ez J. A. analíziseinek kezdete.
Sokat mond (nem csak Dr R. módszeréről) hanem J. A. ról. (Gondolkozással védekezni érzés ellen) Nem engedhető meg, hogy gyerek legyen, akinek a felnőtt majd »megmagyaráz« valamit. De a félelem ezen túl megy."
Azt a megállapítást, hogy ez a szöveg József Attila analíziseinek kezdete, alighanem úgy kell értenünk, hogy az írást a költő ismeretségüknek abban a szakaszában adta át Gyömrői Editnek, amikor a terápikus kapcsolatuk kezdetét vette. Ez az állítás minden bizonynyal megállja a helyét. A terápia kezdetének időpontjáról nincsenek pontos adataink. A költő Hódmezővásárhelyről Budapestre történt visszatérése után, 1934 nyarán Rapaport Samu helyett új analitikust keresett, s így került kapcsolatba Gyömrői Edittel. 1934 decemberében már személyes kapcsolatban voltak, mert a pszichoanalitikus-nő volt az elsők egyike, akiknek a költő dedikálta frissen megjelent Medvetánc című kötetét. A dedikáció 1934. december 8-án kelt.
Kapcsolatuk eleinte szakmai keretek között maradt. A költő még súlyos szemrehányásokkal is illette Gyömrői Editet amiatt, mert úgy látta, hogy háta mögött valamilyen őt érintő kérdésben megegyezett Szántó Judittal. Szerelmi érzés - pontosabban szexualitással telítődött indulatáttétel terapeutája iránt - a költőben csak jóval később ébredhetett. Ennek egyik első - költői - megnyilvánulása a Szép Szó 1936. májusi számában megjelent Egy pszichoanalitikus nőhöz című, utóbb Gyermekké tettél címmel ismertté vált vers. A szerelmi érzés szóbeli megvallása vagy erre történt utalás minden bizonnyal ennél korábban történt, de nem valószínű, hogy 1935 végénél, 1936 elejénél sokkal előbb. A Neurótikus spekulációkban ennek még nem látható jele. A két záró sorban leírt óhaj: „jó volna valaki..., aki engedné, hogy ugy szeressem, ahogyan tudom..." felfogható célzásként, de az általánosító fogalmazásmód erősen csökkenti ennek valószínűségét. Arra nyilvánvalóan utal ez a mondat, hogy a Szántó Judit-kapcsolat nem tudta ezt az óhajt beteljesíteni. A nemi szervekkel és a szexuális kapcsolattal összefüggő fejtegetések elvileg arra engedhetnének következtetni, hogy József Attila Gyömrői Editben szexuális partnert keresett, hiszen ahhoz, hogy ezen a nyelven két ellenkező nemű ember kommunikációt folytasson, fel kellene tételeznünk az egymással való intim szótértést. Csakhogy a terápikus kapcsolat a beszéd számára egy olyan dimenziót nyit, amelynek keretében orvos és betege „semleges" módon is szóba hozhatnak olyan kérdéseket, amelyeket a Neurótikus spekulációk tárgyal. Gyömrői Edit utal „Dr R. módszerére". Tagadhatatlan, hogy ugyanilyen természetű fejtegetésekkel először az 1933 tavaszán Rapaport Samuhoz írott levelekben találkozunk, s a pszichoanalitikus-nő joggal hivatkozhat arra, hogy József Attila az ő számára olyan szöveget gyártott, amilyenekkel korábban Rapaport Samut kereste meg. Nincs rá bizonyíték, hogy ő maga kért volna írásos vallomásokat, okfejtéseket vagy álomleírásokat a költőtől, de hogy megengedte neki, hogy ilyen szövegeket gyártson, és hozzá eljuttasson, azt a terapeuta nem tagadhatja le, hiszen ezen kívül is számos ilyen karakterű írás éppen az ő hagyatékából került elő. Az Átmentem a Párisiba... kezdetű szövegében a költő 1936-ban kifejezetten utal is erre az engedélyre. A Neurótikus spekulációkban visszatekint a Rapaport Samuval könyvének írása közben folytatott eszmecseréjükre. Feltételezhető, hogy az „Egyszer azt mondtam analitikusomnak..." kezdetű mondatban szereplő analitikus Rapaport volt. Nem zárható ki mégsem, hogy a harmadik személyben emlegetett terapeuta nem Rapaport, hanem Gyömrői Edit, hiszen a szöveg egy másik helyén Gyömrőiről, a szöveg címzettjéről is harmadik személyben történik említés: „Az ember, mondják az analitikusok, így a Gyömrői is,..."
Miután a gondolatmenet igen nagy hányadát szexológiai fejtegetések teszik ki, az írás körültekintő pszichoanalitikai elemzést igényel. Erre itt aligha kerülhet sor, viszont annál érdemesebb felhívnunk a figyelmet egyéb, a gondolatmenet fő irányához képest mellékesnek tűnő adalékokra. Az egyik ilyen megjegyzés a költő betegségének természetére vonatkozik. Megerősíti azt az eddigi ismeretünket, hogy József Attila betegségének elsődleges tünetei szomatikusak voltak: „nekem lényegében székelési zavaraim vannak" - olvassuk a Neurótikus spekulációkban, s ezt némileg általánosítva azt mondhatjuk, hogy a költő általában súlyos, kínos emésztőrendszeri zavarokkal küszködött (a nyeléstől a gyomorfájáson át a székelésig). Ez magyarázza, hogy betegsége pszichoszomatikus tüneteit éppen „a gyomor Freudjával", Rapaport Samuval diagnosztizálta és próbálta kezelni. Ezzel függ össze az az átlagos szintet meghaladó érdeklődés, amelyet a gépirat szerzője a szervi működések (például a „nyolcas alakú záróizom") iránt elárul.
A Hegel, Marx, Freud című tanulmányban a marxi filozófia bírálata során egyebek között azt veti a férfi és a nő közötti természetes nemi munkamegosztást számításba vevő Marx szemére, hogy figyelmen kívül hagyja a gyermeket, azaz a gyermek-felnőtt-relációt. A gyermek ezzel szemben József Attila tanulmányában a szexualitás kialakulásának és működésének vizsgálata során nagyon is a figyelem előterében áll. Végül arra a részletre hívom fel a figyelmet, amelyben József Attila arra tesz kísérletet, hogy saját lelki betegségét közelebbről meghatározza. Azt latolgatja pró és kontra érvekkel, hogy vajon nem a „narcisztikus neurózisok" valamelyik változata jellemző-e rá. Ezek a mondatok mutatják - Gyömrői Edit záró megjegyzéseit igazolva - a Neurótikus spekulációk tétjét: önnön gyógyulása előmozdításának szándékát. A költő itt valóban gondolkozással védekezik érzés ellen: spekulációk segítségével igyekszik túllépni neurózisán. Gyömrői azt is helyesen veszi észre, hogy a pszichoanalízis terén szerzett elméleti tájékozottság, a mélylélektani tételek és nézetek bírálata, származzanak azok Freudtól, Rapaporttól vagy Gyömrői Edittől, arra szolgálnak, hogy József Attila felszámolja önmagának mint betegnek a kiszolgáltatottságát, hogy a beteg infantilis, alárendelt szerepéből kiszabadulva, egyenrangú, felnőtt partnere lehessen azoknak, akiket szerepük a terápia során föléje rendelne.
Végül, mivel a közölt szöveghez magyarázó jegyzeteket nem fűzünk, itt teszünk említést az írásnak Rapaport és Gyömrői mellett harmadik, névvel megjelölt szereplőjéről, Totis Béláról. Szabolcsi Miklós József Attila értekező prózájának első, 1958-as kritikai kiadásában a következő életrajzi összefoglalást adja Totis Béláról: „Totis Béla (1894? - 1942?) orvos, nőgyógyász, a harmincas években különböző munkásszervezetekben tartott előadásokat, tagja volt a Szociáldemokrata Párt kommunista vezetés alatt álló orvoscsoportjának. Több, a nemi felvilágosítás, a születésszabályozás kérdésével foglalkozó népszerű könyvet írt, általában meglehetősen vulgarizálva próbálta ismertetni és egyeztetni a marxizmust és a pszichoanalízist. A második világháború elől Franciaországba emigrált, s Dél-Franciaországnak a németek által történt megszállása után pusztult el." (József Attila Összes Művei III., Budapest, 1958, Akadémiai 346.) József Attila két írásában is (csak a Természettudomány és marxizmus című recenziója látott napvilágot) éles és kíméletlen vitát folytatott Totissal.
A Neurótikus spekulációk rendkívül találó, önjellemző című gépirata összeköti a két analitikus kezelést, a Rapaport Samuét a Gyömrői Editével, s átmenetet képez a korábbi pszichoanalitikus vallomások, az álomleírások, az 1933 végén vagy 1934 elején létrejött Vallomás, illetve az 1934 tavaszán írt Rapaport levelek és az 1936 első felére datálható kései vallomások, elsősorban a Szabad-ötletek jegyzéke között. Mint ilyen írás komoly, elmélyült szakmai kutatások elvégzéséhez kínál anyagot.
Neurótikus spekulációk.
1.
„Egy csurr, egy pu" - mondta a kisgyerek diadalmasan a bilin. Megfigyeltem ré-
gen, hogy a székletet meg a vizeletet nem lehet egyszerre kiengedni - a széklet
kiesése után viszont a vizelet magától megeredt, minden nyomás nélkül. Állitólag
egy nyolcas alaku izom övezi az urethrát meg az ánuszt. Tehát amikor e nyolcas
egyik hurokja zár, akkor nyilik a másik. Minthogy nekem lényegében székelési za-
varaim vannak, nincsen utána kielégitő érzésem, s minthogy erről van tudomásom,
de arról is, hogy míg anyám élt és én otthon voltam, székelési zavaraim nem vol-
tak - valószinü, hogy urethrális kielégületlenség miatt keletkezett ez az én egész
anális kapkodásom.
Meggyőződésem szerint az „ejakuláció retardata" abból1 ered, hogy az ember
csak-anális szerveződéssel akar koitálni, mig az „ejakuláció prékox"-os ugy akar a
koituszban kielégülni, mint aki vizel. Mindezt kifejtettem2 a Totiséknél s akkor
közölte velem Totis a 8-as alaku izom létét.
Egyszer azt mondtam analitikusomnak, hogy van „anális kasztráció" is. Ak-
kor arragondoltam, hogy a bodza bele kivájható - igy csinálható bodzafapuska. Em-
lékezni viszont arra emlékeztem, hogy anyám egy töknek a belsejét kivájta, azazhogy
egy féltökét. Analitikusom szerint van egy pénisz-mutatási ösztönöm s a kérdés sze-
rinte az, hogy miért szeretném mutatni péniszemet. /Valószinü, hogy e miértre való
elfojtott3
megfeleléssel sikerül a mutatási ösztönt, - ha ösztön ez és nem csupán vágy - be-
leszervezni a koitusz-organizációba, vagyis az ösztön érvényesül a koitusszal, mely-
ben automatikusan érvényesül igy a megmutatás s ezután már nincsen zavara az ember-
tehát
nek, hogy mihez fogjon az ösztönével/. Ami pedig4 az anális kasztrációt illeti, az ugy
jön létre, hogy az ember a kazstrációtól5 való félelmében kasztrációra ajánlja föl az
ánuszát - elfojtja anális érzéseit, hogy elfojtott genitális érzéseit cserébe sza-
pisáljunk együtt,6
baddá tehesse. „Szeressetek, én inkább lemondok anális agressziómról" - ekkor azonban
az anális agresszió belevegyül az urethrális odaengedésbe s az ember nem tud szeretni.
Azonban a „genitális érzés" nagyon összetett.
Nem tudom, hogy a7 koitusz alkalmával a nőnél is „anális-urethrális"8 amfimixis"
érvényesül-e. A mutatási és nézelődési ösztön mibenléte is problematikus. Errenézve9
a következőket gondolom.
Rapaportnál10
Egyszer könyvének irása közben tiltakoztam az ellen, hogy az u.n. fallikus
fázist, melyről nevén kívül egyebet nem tudok, ő genitálisnak nevezze. Mert, mondtam,
a kisleány még nem fedezte föl a vagináját, itt a vagina még nem játszik szerepet
s ezért ez nem nevezhető genitálisnak. Ő kituszkolt azzal, hogy az más, az egy bonyo-
lult kérdés, lényegében genitális11 megszerveződésről van már szó ebben a korban. Nem
2
állitom hitemre, hogy igy történt, majd utána nézek a könyvében, hogy vajj on12 mit
o
is mond erről. Megkerestem, 79. o.: „Az első prégenitális szakaszban, a szpás13 idején:
a száj és ajak környéke, majd a második /anális/ szakaszban: a végbél14; a következő,
u.n. fallikus korszakban, amikor mindkét nem lelki világában a férfi nemi szerv ját-
szik nagy szerepet, a genitális15 tájék lép előtérbe. Ezután alakul ki a végleges
szexuális organizációként a genitális korszak. Ezen a ponton azonban a felnőttek tár-
sadalma beleavatkozik a fejlődésbe... A genitális tájékkal való játék találkozik
... a legnagyobb ellenállással, tilalommal a felnőttek társadalmában és ezzel nyerik
el a már korábban elkezdett tilalmak16 is teljes hatályukat..." Nos, mindez nem le-
het igy, mert ha a kislány még17 nem fedezte föl a vagináját, akkor nem beszélhetünk
még genitális szakaszről.17a Ugyanis a kisfiu csak ugy fedezi föl a péniszt, mint
a kisleány a klitoriszt s a kisfiu előtt, érzései számára éppugy rejtve vannak testi-
sei, mint a kisleány előtt a vaginája. A kisfiu tehát nem a péniszt fedezi föl,
hanem a falloszt,18 nem szólva arról, hogy ejakulációs termékről sincsen tudomása. Nem
véletlen a kisleányok fallosz-klitorisz megfeleltetése, t. i. azok meg is felelnek
egymásnak s még nincs is nagyobb különbség, genitális tekintetben köztük, minthogy
/klitorisz/ /fallosz/
az egyiknek kis fallosza van; a másiknak pedig nagy klitorisza.19 A „kis fallosz" mi-
att érzett20 bánatát a kisleánynak megszüntethetné az a tudat, hogy neki viszont nagy
mellei lesznek, mint a mamának és ugyanez a tudat a kisfiu reális önérzetét is hely-
reállitaná - nem lenne tul büszke a péniszére21 falloszára és egyben nem nézné le a kis-
leányokat s velük együtt a saját együttérzését. Nem akarna annyira „férfi" lenni s
egyben nem kellene félnie attól, hogy péniszét elv22 falloszát elvesztheti23, amely érzés-
nek e tudat nélkül föltétlenül föl kell merülnie, hiszen számtalanszor érzett már ő
maga is irigységet, ha neki nem volt valamilye, ami volt másnak és nem is kapott he-
lyette mást, ha nem pofonokat.
A kisfiu, ha kazstrálással24 fenyegetik, csakis a falloszára gondol, sőt valószi-
nüleg a fenyegető felnőtt is. Ellenben a kasztrálás valójában abban áll, hogy a himet
megfosztják testiseitől, vagyis megszüntetika25 a testi lehetőségét annak, hogy a fallosz
pénisszé fejlődjön.
A pénisz-vagina megfelelés akkor áll fenn, ha a nő részéről föladatott a kli-
torisz a férfi részéről pedig a fallosz, azazhogy egyik esetben sem helyes a „fölada-
tott" kifejezés - az ezekhez füződő érzékenységeknek be kell szerveződniök a vaginába,
illetve a péniszbe. A tulajdonképpeni férfivá, illetve nővé való alakulás ezen a pon-
ton megy végbe. Minthogy Freudnál is azt olvastam, hogy a nő fejlődése lényegében más,
mint a férfié és mivel ebben nem hiszek egészen, hiszen szükséges, hogy a fejlődés
mindkét nem részéről egymásnak megfelelő és egymást föltételező, kiegészitő legyen, a
következő módon próbálom spekulációval megérteni a nőt és magamat, mint férfit, elte-
3
kintve26 a szociális stb vonatkozásoktól.
Érzékenységben27 megfelelnek nőnél és férfinál28
1. az ánusz
2. a fallosz a klitorisszal
3. a herék /herezacskó/ a vaginának. /E szervek belső összefüggéseit sajnos nem
tudom követni, tanulni kellene egy kis anatómiát errenézve./29
Valószinü, hogy a nemi egyesülésre irányuló vágyban a nőnél a nő30 nemi szerveiben
/nem szólok most a szájról, és az ánuszról, mely mindkét nemnél - azt hiszem - izgal-
mat tartalmaz, mely csak a koituszhoz való közeledéssel adódik át a nemi szervekre/
a nő nemi szerveiben, mind a klitoriszban, mind a vaginában31 egyszerre jelentkezik a
szenzáció, éppugy mint a férfinál egyszerre jelentkezik a herékben meg a péniszben.
A nemi aktusban aztán a megfelelés visszájára fordul: egyenes megfelelésben az kel-
lene, hogy amiként a klitorisz-szenzációt elnyeli a vagina növekvő szenzációja, ugy32
/ fallosz annyi33 mint klitorisz, herezacskó annyi, mint vagina/ a hereizgalomnak kel-
lene magába vennie a pénisz-izgalmat, holott megforditva van: a pénisz veszi át az
izgalmat a herékből, sőt, a herék a zacskóban fölemelkednek, a zacskó egészen kicsire
huzódik össze, mintha a herék maguk is bele akarnának olvadni a péniszbe és ezuton34 a
vaginába. Sajnos, ezideig sem magam nem jutottam koitusszal35 orgazmushoz, sem nőt nem
láttam orgazmusban, hanem csak képzeltem s igy nem tudom, mennyire állhat helyt ez a
spekuláció.
A patkány orra vérezik,
Hol bagzik, hol meg éhezik.
2.
teszik hozzá
Az ember, mondják az analitikusok, igy a36 Gyömrői is, biszekszuális, azaz37 homo-
szekszuális38 is. Az én felfogásom szerint ez nem igen helyes megjelölés, mert hiszen a
férfi és a női nemi egyesülésben nem csak a faj biszekszualitása /férfi és nő/ érvé-
nyesül, hanem a férfiban és a nőben meglévő biszekszualitás is csupán a normális nemi
aktusban kerülhet kifejezésre. Nem helyes tehát a „homoszekszuális" kifejezéssel élni,
ha nem arról van szó, hogy férfi férfival és nő nővel érintkezik. A nemi aktusban, az
u. n. „heteroszekszuálisban" a faj biszekszualitását föloldja a partnerek biszekszuali-
tása, viszont a partnerek biszekszualitása folöldja39 a fajét. Mindez azonban nem lehet-
séges a homoszekszuális aktusban, mely nem nyujthat biszekszuális kielégülést - hiszen
ezért pótolják az aktus hiányait a partnerek képzelődéssel. Azt hiszem, hogy a normális
nemi aktusban a képzeletnek semmi szerepe nincsen. A homoszekszuális aktusokhoz való-
szinüleg a meg nem értett és ezért elfojtott bisekszualitás40 vezet. Hasonló ez ahhoz,
hogy a reális életben az egymásra utalt emberek az ambivalencia elfojtásával, illetve
4.
kikerülni akarásával, a jelentkezésétől való aggodalommal okoznak egymásnak reális,
egyébként föl nem lépő bajokat. Hiszen minden ember ambivalens, ethát41 éppen igy
jók, illőek egymáshoz. Az ambivalencia42 kikerülésére való törekvés valószinüleg on-
e
nan ered, hogy a szülők narcisztikus és nem tárgylibidóval szeretik a gyrekeket.43
A szülőknek ez a kivetitett narcizmusa a legnagyobb teher a gyermek számára, mert ez
arravezet, hogy a gyermek tárgylibidója narcisztikussá válik, még pedig nem ugy,
hogy visszahuzódik az ősi narcisztikus forrásába, ahonnan kedvező alkalommal megint
kiszállhatna a tárgyi világra, hanem egy idegen narcizmussá, tárgynárcizmussá válik,,44
amely a reális élethez, sőt tárgyszeretéshez is szükséges narcizmuson élősködik pa-
razitaként, ahogy a csecsemő parazitaként él anyja keblén. /Azt, hogy a csecsemő ekto-
parazita, olvastam egyszer, most látom azonban, hogy ez marhaság, - a csecsemő egyál-
az
talában nem parazita./ Nem45 vesz el anya46 erejéből semmit, sőt a táplálkozásával hozzá-
juttatja az anyát ahhoz a fiziologiai jóérzéshez, amellyel a tej kiszopatása jár./
Én azt hiszem, hogy a narcisztikus neurózisok oka éppen abban rejlik, hogy a narciz-
mus mellett egy idegen nárcizmus is jelentkezik s e két nárcizmus ütközik össze, - az
idegen nárcizmussá pedig éppen a tárgy-libidó47 alakul át.48 Ez az alapja a be-
tegségnek.49 Normális esetben, ha szükséges, a tárgylibidó
visszavonatik a narcisztikus rezervoárba50 és onnan ismét kibocsátható. Ez a folyamat
narcisztikus neurózisoknál nem mehet végbe,,51 mert az „idegen nárcizmussá"52 vált tárgy-
libidónak, hogy visszavonassék a saját narcizmusba, előbb ismét tárgylibidóvá kellene
válnia, ami pedig nem lehetséges, hiszen abban a mozzanatban, amikor a narcizmus a
tárgytól való elválást tenné szükségessé, kellene a libidónak53 a tárgyat megszállania.
Félek attól, hogy az én neurózisom nagyon hasonló ehhez. A közönséges neurózisoknál
a szorongás a tárgyszeretéshez kapcsolódik, illetve a tárgymegszálláshoz kapcsolódik,
a libidó
amikor éppen54 kibocsátódna. A narcisztikus neurózisoknál pedig szintén a tárgymegszál-
láshoz, de éppen amikor bevonatna és bevonás55 közben kellene érintenie a tárgyat. Ám
lehet, hogy nem vagyok narcisztikus neurótikus, mert lehetséges, hog y56 neurózis és
narcisztikus neurózis között éppen az a különbség, hogy ami a neurótikus57 érzése sze-
- elmult - - a jelen -
rint pszichés valóság, az a narcisztikus neurótikus érzése szerint reális valóság.58
Fáradt vagyok, félek, jó volna valaki, aki azzal segitene rajtam, hogy engedné, hogy59
én segitsek neki, aki engedné, hogy ugy szeressem, ahogyan tudom...
A szöveget közzéteszi és szerkesztette: Tverdota György
47 a tárgy és a libidó szavak közé utólag tollal betoldva egy kötőjel
48 Az Ez szóval induló mondat előtt x betűkkel kiütve: Mármost
49 e mondatot követő mondatkezdet: Mi váltja, illetve hogyan ferde vonalakkal kihúzva
50 rezeovoárba - javítva: rezervoárba, az o betű r-rel történt átütésével
51 Sic!
52 nárcizmussá - az -ár- elem leütésével egy korábbi, hibás változat javítva
53 lividónak - a v betű b-vel történt átütésével javítva: libidónak
54 a libidó - utólag tollal írva és tollal betűzve az amikor és az éppen szavak közé
55 bevonás - korábbi, hibás változat a v betű beütésével javítva
56 a hogy g-je és y-ja külön írva, utólag tollal összekapcsolva
57 neurotkius - javítva: neurotikus, a -ki- elem -ik-re cserélésével
58 a valóság szó első előfordulása elé tollal írva és tollal betoldva: - elmult -, a második előfordulása elé pedig a - jelen - szavak
59 Az utolsó két sort egy üres sorköz választja el a szöveg testétől.
Tverdota vers 1. lev. 09. 22.
1 abból - ó tollal átjavítva
2 kifejeettem - javítva kifejtettem formára az e átütésével t-re
3 elfojtott - írógéppel a csupán és a vágy fölé írva
4 pedig - ferde elválasztó vonalakkal áthúzva, tehát a kihúzott szó fölébe írva
5 Sic!
6 pisáljunk együtt, - a Szeressetek, én inkább szavak fölébe írva, az első két szó közé betűzve
7 a - x jellel kihúzva
8 felső idézőjel x jellel kihúzva
9 Errenézve - egybe írva
10 Rapaportnál - az Egyszer és könyvének szavak fölébe írva, tollal a két szó közé betűzve
11 genitálss - genitálisra javítva, az első s i-re történt átütésével
12 vajj on - sic!
13 szpás - javítva szopásra, a szó fölébe írt o betűvel
14 bégbél - javítva végbélre a b betű v-vel történt átütésével
15 valószínűleg gdnitális - javítva genitálisra, a d betű e-vel történt átütésével
16 korábbi forma: tilalmakat - a két utolsó betű x-ekkel kiütve
17 éég - javítva még, az é betű m-mel történt átütésével
17a szakaszről - sic!
18 A mondat utólag aláhúzással kiemelve. A falloszt -osz- eleme tollal javítva
19 a kis fallosza van után a zárójelben fölébe írt /klitorisz/, a nagy klitorisza után a zárójelben fölébe írt /fallosz/ tollal betűzve
20 érzett é betűje tollal javítva
21 a péniszére szó ferde elválasztó vonalakkal áthúzva
22 a péniszét elv szavak x-ekkel kiütve
23 az elveszthetk forma a k átütésével elvesztheti-re javítva
24 Sic!
25 a megszüntetik szóval egybeírt a x-szel kiütve
26 kingve - javítva: kintve a g betű t-vel történt átütésével
27 Érzékenységebn - javítva Érzékenységben-re az e és b b-vel és e-vel történt átütésével
28 férfinál - javított forma az é betű átütésével
29 errenézve - egybe írva
30 nő - javítva a szó utolsó (felismerhetetlen) betűjének x-szel történt átütésével
31 vahinában - javítva: vaginában a h betű g-vel történt átütésével
32 igy - javítva ugy formára az i betű u-val történt átütésével
33 korábban: anyi, javítva: annyi (az átütések miatt egy n-nel több maradt a szóban)
34 egybe írva
35 kiitusszal - javítva: koitusszal, az i betű o-val történt átütése révén
36 Az a névelő után egy felismerhetetlen betű (valószínűleg z) x-szel kiütve
37 az azaz és a homoszekszuális szavak közé tollal írva és tollal beszúrva: teszik hozzá
38 homoszekszuális - utólag tollal aláhúzva
39 Sic!
40 Sic!
41 Sic!
42 ymbivalencia - javítva: ambivalencia, az y a-val történt átütésével
43 gyrekeket - javítva: gyerekeket, a fölébe írt e betű tollal történt betűzésével
44 Sic!
45 a zárójel a kéziratban rácsúszott a mondatkezdő N betűre
46 az el és az anya szavak közé tollal betoldva a föléjük írt az névelő