Kulturális-közéleti havilap | 2017


2015 március Képzőművészet


Gár­do­nyi Lász­ló: Ko­runk mé­di­u­ma – Szabó Eszter munkáiról

A di­gi­tá­lis kép nem egy­sze­rû­en az ana­lóg kép szá­mí­tó­gé­pes ver­zi­ó­ja, ugyan­is az át­ül­te­tés so­rán meg­vál­to­zik a kép kon­tex­tu­sa és po­ten­ci­ál­ja. Ami­kor egy olaj- vagy ak­va­rell kép fel­ke­rül a vi­lág­há­ló­ra, egy­szer­re ve­szít és nyer: ve­szít, mert a di­gi­tá­lis rep­ro­duk­ció so­ha­sem ké­pes az ere­de­ti tárgy részletgazdagságát vis­­sza­ad­ni, és nyer, mert ös­­sze­ha­son­lít­ha­tat­la­nul több em­ber­hez jut el. Ez­zel egy idõ­ben a hoz­zá­fé­rés ki­szé­le­se­dé­se egy­ben az ér­tel­me­zés di­ver­zi­fi­ká­ló­dá­sát, új le­het­sé­ges né­zõ­pont­ok ki­ala­kí­tá­sát is ma­gá­val hoz­za. Az ere­de­ti tárgy­sze­rû­sé­gé­ben to­vább­ra is egye­di ma­rad, de rész­le­tei, kom­po­zí­ci­ó­ja, bi­zo­nyos meg­ol­dá­sai (az ál­ta­la nyúj­tott vi­zu­á­lis él­mény egy je­len­tõs ré­sze) be­ke­rül a di­gi­tá­lis kor nyúj­tot­ta fel­hõ­be, ahol má­sik több mil­lió képpen kell osz­toz­nia ugyan­ab­ban a virtuális tér­ben. A kép ko­ráb­ban hely­ben, tér­ben, idõ­ben, kul­tú­rá­ban meg­szûrt né­zõ­kö­zön­sége (gon­dol­junk csak ar­ra, hogy egy mú­ze­u­mi kép elõtt ál­ló em­be­rek helyzetét men­­nyi kul­tu­rá­lis és elõzetes tu­dás te­szi azo­nos­sá) az interneten sa­já­tos, in­for­má­ció­ala­pú kö­zön­ség­gé vál­to­zik, akik kö­zött a ké­pek uta­lá­sok­kal (lin­kek­kel, hipertextekkel) ván­do­rol­nak, fo­lya­ma­to­san új kör­nye­zet­ben ke­rül­nek be­mu­ta­tás­ra.

Sza­bó Esz­ter pro­jekt­mun­kái ép­pen er­rõl a kul­tu­rá­lis, mediális vál­tás­ról szól­nak. (Mun­ká­i­ról a Moz­gó Vi­lág­ban ko­ráb­ban már írt Kür­ti Eme­se a 2011/5 szám­ban.) A fest­mé­nyek nemcsak egy­sze­rû­en át­ke­rül­nek egy di­gi­tá­lis vi­lág­ba, ha­nem el­kez­de­nek al­kal­maz­kod­ni a kor­társ kép irán­ti igé­nyek­hez. Ennek egyik je­le a moz­gás kü­lön­le­ges, ön­ma­gá­ba vis­­sza­té­rõ (az­az loopolt) for­má­já­nak a be­épí­té­se. Ez a faj­ta kép a fest­mény és a film kö­zöt­ti át­me­ne­ti ál­la­pot: ha­bár tar­tal­maz moz­gást, az ál­ta­lá­ban rö­vid, is­mé­telt és ön­ma­gá­ba vis­­sza­té­rõ. Ugyan­ez igaz a hang­ra. Sza­bó mun­ká­i­ban a fest­mé­nyek csend­jé­nek a he­lyét át­ve­szi a tu­da­to­san meg­for­mált zaj és be­széd, eset­leg ze­ne. A 2010-ben ké­szült ani­má­ci­ók ép­pen eze­ket a ha­tá­so­kat eme­lik ki. Kép­zelt idõ­pont­ban, a jö­võ­ben ké­szí­tett port­rék szó­lal­nak meg, mo­zog­nak, vagy a kor­társ ra­jon­gói sze­mé­lyi­ség leg­ta­lá­lóbb kri­ti­ká­ja­ként, nem csi­nál­nak sem­mit, csak rin­ga­tóz­nak imá­dott­juk ze­né­jé­re, itt Michael Jackson egyik szá­má­ra. Egy má­sik alak ar­ról be­szél, hogy ami­kor meg­csi­nál­tat­ta a te­to­vá­lá­sa­it, nem gon­dolt ar­ra, hogy ho­gyan fog­nak ki­néz­ni ké­sõbb, ami­kor meg­öreg­szik.

Ez a té­tel­mon­dat az, ami ávezet Sza­bó leg­iz­gal­ma­sabb öt­le­te­i­hez, a klas­­szi­kus fest­mé­nyek di­gi­tá­lis parafrazálásaihoz. Sasetta szer­ze­te­sei csu­­ha he­lyett pu­ló­ver­ben speedcore-t hall­gat­nak, és sû­rûn bó­lo­gat­nak az ütem­re, összegraffitizett fal elõtt. Amíg azon­ban ez egy­sze­rû öt­let, cap­­ric­cio, ahogy a klas­­szi­kus mû­vé­szet­tör­té­net mon­da­ná, foly­ta­tá­sai, a 2011-es A Pa­ra­di­csom vis­­sza­hó­dí­tá­sa és a Mi­as­­szo­nyunk so­ro­zat már tel­jes kul­tú­ra­kri­ti­ka. Elõb­bit P. Szûcs Ju­li­an­na már di­csér­te a Moz­gó Vi­lág­ban (Gyé­mánt a ka­zal­ban, 2012/5), ami­ért meg­mu­tat­ja és le­lep­le­zi a kor­társ nem­zetide­o­ló­gi­á­nak aktuálpolitikává si­lá­nyu­lá­sát és ezen ke­resz­tül él­he­tet­len disztópikusságát. Eh­hez ké­pest el­sõ látásra a Mi­as­­szo­nyunk so­ro­zat sok­kal ke­ve­seb­bet ad: szent­ké­pek át­raj­zol­va, a Kis­jé­zus he­lyett va­la­mi cu­ki öl­eb, Szûz Mária pe­dig hipszterszemüveget hord, bi­cik­li­min­tás fá­tyol­lal. Akár blasz­fé­mi­á­nak is tûn­het­ne, még­sem az: a ké­pek­kel pon­to­san az tör­tént, ami az öregember te­to­vá­lá­sa­i­val: a meg­vál­to­zott idõ más kon­tex­tust te­rem­tett kö­ré­jük: a szép­mû­vé­szet­ként fel­fo­gott, mo­rá­lis tar­tal­mak­kal ter­helt kép he­lyé­re az interneten a vizualitás nagy­részt szó­ra­koz­ta­tó funk­ci­ó­já­val ellátott kép ke­rült, ami azon­ban ugyan­úgy alá van vet­ve a di­vat és a stí­lus vál­to­zá­sa­i­nak: in­nen Szûz Mária szem­üve­ge, és in­nen a mopsz, az internet ku­tya-sztár­ja. Min­den­nél job­ban mu­tat­ja ezt a 7 sorrows cí­mû ké­pen a ku­tya moz­du­la­ta, amint man­csa­i­val az okostelefont nyom­kod­ja, fel­te­he­tõ­en új ké­pek és új öt­le­tek után ku­tat­va az internetes ké­pek ör­vé­nyé­ben.

Our_Lady_still ff_fmt

Holy_Queen_still ff_fmt

fikadokument ff_fmt

eloszoba ff_fmt

eros_MO ff_fmt

egyben_VIZPROGRAMOZAS ff_fmt

egyben_LEOPARD_2 ff_fmt

egyben_FALIDISZ 2 ff_fmt

2053_install ff_fmt

179_hosszu ff_fmt

Comments

kommentek

Cimkék: